Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint vádlott és a sértett férfi egy elhagyatott ingatlan területén, de külön lakrészben éltek Miskolcon. 2020 szeptemberében együtt italoztak, majd másnap hajnalban a terhelt ismeretlen okból felköltötte a matracon alvó sértettet, bántalmazni kezdte, megütötte fejénél, majd kb. 50 alkalommal testszerte megszúrta a nála lévő késsel. A holttestet ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.
A vádlott ezt megelőzően, 2020 augusztusában megismerkedett az ügy másik sértettjével, akivel együtt italozott. Ennek során a vádlott ismeretlen okból elhatározta, hogy a férfit megöli. A vádlott – azzal az ürüggyel, hogy nála tartózkodhat a sértett – felcsalta őt egy miskolci hétvégi házas övezetbe, ahol bemásztak az egyik ingatlan portájára. A vádlott egy kb. 1,5 méteres fakarót vett ekkor magához és többször, kb. 16-17 alkalommal, testszerte megütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt. A holttestet a férfi néhány órával később kivonszolta az ingatlan területéről és egy nem messze lévő fás-bokros, lejtős területen legurította.
A vádlott 2020 szeptemberében az ügy harmadik sértettjével együtt italozott, majd kihasználva azt, hogy a sértett elaludt, zakójának belső zsebéből kivette annak pénztárcáját és elvett 14 000 forint készpénzt, egy személyi- és egy hatósági igazolványt.
A Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
