A Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumát károsította meg az a nő, aki jogtalanul kérvényezett második világháborús jóvátételt és vette fel a kiutalt pénzt.
A vád szerint az elsőrendű vádlott 2019 áprilisát megelőzően elhatározta, hogy magánszemélyek nevében nyújt be jóvátételi kérelmeket a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumához. Ezek összege a második világháborúban nemzetiszocialista üldöztetésnek kitett, nem zsidó származású személyek esetében 2556 euró volt. Ennek érdekében megszerezte szomszédja édesanyjának személyi igazolvány-másolatát és 2019. április 5-én nyújtott be kérelmet a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumához, amelyet az idős asszonnyal ismeretlen körülmények között, őt megtévesztve alá is íratott. Posta címként az elsőrendű vádlott saját lakóhelyét adta meg, a jóvátétel kiutalását pedig kiskorú gyermekének bankszámlájára kérte. A nyomtatványokat a nő mással töltette ki annak érdekében, hogy azokon az ő kézírása ne szerepeljen. A kiutalás további feltétele egy közjegyző által kiállított és hitelesített életbenléti igazolás volt, amelyen az elsőrendű vádlott hamis közjegyzői pecsétet és aláírást szerepeltetett. A kérelemnek a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériuma helyt adott, s kiutalta a 2556 eurót, azaz 842 569 forintot. Az elsőrendű vádlott 2019 májusában ismét ezzel a módszerrel akart pénzhez jutni. Ekkor vonta be másodrendű társát is, aki lemásolta édesanyja személyigazolványát és átadta az elsőrendű vádlottnak azért, hogy az ő adatainak felhasználásával adja be a kérelmet. A német hatóság ebben az esetben is kiutalta a 2556 eurót, azaz 847 449 forintot.
Az elsőrendű vádlott cselekménye okán összesen 1 690 018 forint vagyoni hátrány érte a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumát.
A Zalaegerszegi Járásbíróság előkészítő ülést tartott az ügyben, s a történteket beismerő, a tárgyaláshoz való jogukról lemondó vádlottakat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint személyes adattal való visszaélés vétségében. Utóbbi esetben az elsőrendű vádlott terhére 2 rendbeli cselekményt rótt, s szintén 2 rendbeli közokira-hamisítás miatt is elítélte.
Az elsprendű vádlott 1 év börtönbüntetést kapott 2 év próbaidőre felfüggesztve, s vele szemben a bíróság 1 690 018 forint vagyonelkobzást is elrendelt. Társa 2 év próbára bocsátást kapott.
Az ítélet jogerős.
