A javaslatban kiemelik: a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és az energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát. A 2025-ös évben végre belátható közelségbe került a háború lezárása. A béke Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz. A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra. A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol.
Ezért a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni. 2025-ben a Demján Sándor-terv keretében soha nem látott eszközökkel tudjuk segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat.
A 2025-ös költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását. 2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz- írták.
Az eddig lesajnált globális Dél és Kelet emelkedik, az eddig szinte egyeduralkodó Nyugat pedig veszít erejéből. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodni kell - írták.
A gazdasági semlegesség alapjaira új gazdaságpolitika épül, az új gazdaságpolitikai akcióterv a jövő évi költségvetés alapja is. Három fő pillére: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás és a Demján Sándor-program.
Az akcióterv és a gazdasági semlegesség politikája 2025-től új növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot - hangsúlyozza az előterjesztő.
Az új gazdaságpolitika fontos elemei között említik a növekedésen alapuló bérmegállapodást a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. Olyan többéves bérmegállapodás alapjait teszi le ez a költségvetés, amivel kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért - áll a javaslatban.
A kis- és középvállalkozások támogatásában lesz új, maximum 3,5 százalékos kedvezményes hitel, exportösztönzés, támogatás a digitalizációhoz, adminisztráció-csökkentés és "legnagyobb újdonságként" tőkejuttatás.
Azoknak a munkáltatóknak, akik alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak, adókedvezményt adnak, a fiatalok számára elérhető piaci lakáshitel kamatát 5 százalékra szorítják le, és kollégiumok is épülnek - sorolja az előterjesztés. Lehetővé teszik a nyugdíjmegtakarítások és a SZÉP kártya felhasználhatóságát lakásfelújításra.
A benyújtott költségvetésben a honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, a GDP 2 százalékát, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1400 milliárd forintot. A rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt.
A büdzsében több mint 1600 milliárd forintot biztosítanak az oktatásban dolgozók bérére, a kormány teljesíti vállalását, a tanárok fizetése eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ez közel 2500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest.
Az egészségügyi bérekre fordított összeg csaknem négy és félszeresére nő 2010-hez képest, egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint jut.
A vízügyi dolgozók 30 százalékos, a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek pedig 18 milliárd forintos bérfejlesztésre számíthatnak jövőre.
A 2025-ös költségvetés kiemelt tétele a családtámogatás, amire több mint 3750 milliárd forintot biztosít, 2800 milliárd forinttal többet a 2010. évinél. A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A családi adókedvezmény megduplázása a jövő év kiemelt feladata.
A Babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint 2025-ben. Tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, meghaladja a 140 milliárd forintot. A tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé vált a 2020/2021-től, erre jövőre 19 milliárd forintot fordítanak.
A költségvetés biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést. 2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít. Megmarad a 13. havi nyugdíj és a NŐK40 program is.
A következő évben több száz beruházás indul, lesz folyamatban, illetve kerül átadásra. 2025-ben több mint 300 új beruházás indul, összköltségük meghaladja a 8100 milliárd forintot, amiből a 2025-re eső rész 480 milliárd forint.
A javaslat szerint az államháztartás központi alrendszerének 2025. évi kiadási főösszege 42 862 163,1 millió forint, bevételi főösszege 38 739 173,2 millió forint, hiánya 4 122 989,9 millió forint. (MTI)
