Az illegális fakereskedők legtöbbször az idősebb korosztályt verik át, ennek az egyik legdurvább formája az előreutalás, ilyenkor a fogyasztó a pénzt is kifizeti, és fát sem kap. Az is egy gyakori trükk, hogy állításuk szerint kimaradt egy fuvar, így a megbeszélt időpontnál előbb hozzák a fát. Ilyenkor az emberek kapkodnak, és nem figyelnek kellően a minőségre, a mennyiségre - írja a Pénzcentrum cikkére hivatkozva a 24.hu.
Különösen nagy kockázatot hordoznak a közösségi portálokon közzétett hirdetések. Az ilyen hirdetők 80 százalékánál talált szabálytalanságot a Nébih az elvégzett próbavásárlásos ellenőrzéseknél. Ezért helyi erdőgazdálkodótól, erdőgazdaságtól, telephellyel rendelkező tűzifa-kereskedőtől érdemes vásárolni.
A Nébih erdészeti főfelügyelője kiemelte: a tapasztalatok szerint nem a szegénységben, mélyszegénységben élők lopják a fát, ők inkább az erdészetek által szervezett fagyűjtő csoportokba jelentkeznek és természetesen sokat segített a kormány szociális tűzifaprogramja, ennek helyi működésébe már az önkormányzatok emberei is belejöttek. Az is jól jött, hogy az utóbbi két tél meglehetősen enyhe volt. A lényeg, egy zárt, jól szervezett személyi kör keres milliókat, és olykor „hibrid módon” dolgoznak, van legális fakereskedelmi tevékenységük is, ám azért mellette trükköznek is.
A legtöbb lebukás egyébként nem is az erdőkben történik, hanem a faanyag-kereskedési lánc ellenőrzése során, szállítás közben, Tüzép-telepeken, fűrészüzemekben, utólagos ellenőrzéseknél. Itt elsősorban a szállítójegyeket vizsgálják az ellenőrök.