Első lépésként a rendőrnek mindig ismertetnie kell az igazoltatás célját, amely az alábbi lehet:
- közrend, közbiztonság védelme
- bűnüldözési vagy bűnmegelőzési cél
- tartózkodás jogszerűségének megállapítása
- közlekedési ellenőrzés
- az igazoltatott személy, más személy vagy szervezet jogainak védelme
Egy szabályos igazoltatás a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései alapján zajlik. Azaz, ha a rendőr megállít- például egy közúti intézkedés során-, akkor elsőként köteles a nevét, rendőri mivoltát, szolgálati helyét, az intézkedés tényét és célját ismertetni velünk. Ha ezt nem teszi, akkor jogunk van megkérni erre.
Ezt követően szabályos, ha a rendőr kéri, hogy igazoljuk magunkat. ezt megtehetjük személyi igazolvánnyal vagy bármilyen arcképes hatósági igazolvánnyal, például jogosítvánnyal vagy útlevéllel.
Az sem törvénybe ütköző, ha a rendőr ellenőrző kérdéseket tesz fel a személyes okmánnyal kapcsolatban. Egyrészt ellenőriznie kell, hogy az okmányok nem hamisak, illetve ezt követi a hivatalos adatokkal történő összehasonlítás is. A körözési és a schengeni információs adatokkal is összeveti az okmányokon szereplő adatokat a rendőr, ez is teljesen rendben van. Ilyenkor tud megbizonyosodni arról, hogy az igazoltatott személyt nem körözik-e.
Ha nincs nálunk éppen semmilyen hivatalos okmány, ami a személyazonosságuk igazolására szolgálhat, a rendőri intézkedés szabályai szerint a rendőr előállíthat.
Mi történik az előállítás során? A rendőr ilyenkor bekísérhet a kapitányságra, de csak annyi időre tarthatnak bent, amíg a személyazonosság igazolása megtörténik.
Ha nem egyedül vagyunk, elvileg arra is van lehetőség, hogy a velünk lévő személy igazoljon bennünket. Ez megtehető, de egyúttal a rendőr nem köteles ezt elfogadni, ezért önmagában nem egy biztos opció.
A rendőri intézkedés szabályai szerint, ha valaki megtagadja az igazoltatást, a rendőrnek joga van feltartóztatni és előállítani. Ide tartozik az ujjlenyomat és a fénykép készítése is. Viszont fontos tudni, hogy amennyiben nem lesz az ügyből szabálysértési vagy büntetőeljárás, a rögzített adatok 180 napon belül megsemmisítésre kerülnek.
Amennyiben a rendőr úgy érzékeli a helyzetből, hogy további intézkedés lehet indokolt, akkor az igazoltatáson túl joga van a ruházat, csomag vagy autó átvizsgálására.
Ha eközben ellenszegülést tapasztal, akkor kényszerítő eszközöket is alkalmazhat vagy eljárást indíthat. Ezzel együtt azonban az intézkedés végén a rendőri eljárás szabályai szerint köteles arról tájékoztatni, hogy milyen jogorvoslati intézkedéssel lehet élni. Az intézkedés végén kapnunk kell egy írásos dokumentumot, jegyzőkönyvet is.
Panasztételre bármely Rendőrkapitányságon van lehetőség az intézkedést követő 30 napon belül. Illetve panasszal lehet élni az alapvető jogok biztosánál a 1387 Budapest, Pf. 40. postacímre vagy a panasz@ajbh.hu e-mail-címre küldött levélben, vagy ügyfélkapun keresztül ezen a módon.
Az ügyfélszolgálat és a panasziroda nyitvatartása itt található.
Amennyiben rendőri bántalmazásra is sor kerül, fontos, hogy minél hamarabb történjen feljelentés az illetékes ügyészségen. A sérülésről pedig minél hamarabb vetessünk fel látleletet.
