Az első sértett még októberben ismerkedett meg az interneten egy James Connor néven regisztrált idegennel. Rendszeressé váltak az üzenetváltások, bensőséges kapcsolatba kerültek. A férfi egy csomag átvételére kérte meg az asszonyt, de ahogy ez lenni szokott, a szállítás több nehézségbe ütközött. A történetet úgy alakította a csaló, hogy a jóhiszemű nő négy alkalommal utalt el idegeneknek különböző jogcímeken összesen 1 254 000 forintot, mire belátta, hogy átverték. Ekkor tett feljelentést.
A másik sértett egy használt etetőszéket szeretett volna eladni. Már a hirdetés napján, néhány óra elteltével jelentkezett is egy reménybeli vásárló. Az üzenetváltás során küldte a csalárd linket, ami egy banki áloldalra vezette az eladót. Ott megadta a kért adatokat, majd egy SMS-ben kapott, 16 számjegyű kódot is beírt az utasításnak megfelelően. Ekkor már gyanakodni kezdett, ki is lépett a banki alkalmazásból, de már késő volt. Hamarosan megtudta a valódi bank üzeneteiből, hogy a számlájáról két alkalommal összesen 7 625 000 forintot utaltak el egy idegen számlájára, majd onnan tovább egy következőre, ahonnan már fel is vették az összeget.
A fenti két csalástípus régóta és töretlenül szedi áldozatait.
Az első az úgynevezett „nigériai levél”. A csalók elsősorban közösségi oldalakon, online társkereső portálokon szemelik ki áldozataikat. Írásban keresik meg őket, s bár a beszélgetésre is lenne mód, soha nem kommunikálnak élő szóban. Valamilyen kitalált történettel férkőznek a másik fél bizalmába, majd ráveszik, hogy pénzt utaljon a megadott számlára. Máskor azt kérik, adja meg a banki adatait, hogy az ígért vagyont utalni tudják. Persze nem küldenek semmit, hanem ellopják, ami a számlán van.
A második módszer az eladók átverése az online piactereken. Korábban főként a vevőket károsították meg, mert a „sosemvolt” áruért előre kifizettették a vételárat, aztán se pénz, se termék, és az árus is köddé vált. Az új módszer szerint az eladótól valamilyen ürüggyel kicsalják a banki adatait, mondván, oda utalják a vételárat, vagy a szállítóra hivatkozva kérnek megerősítést. A lényeg, mire az eladó észbe kap, már ellopták a pénzét.
Hogyan előzheti meg, hogy csalás áldozatává váljon?
- A kéretlen leveleket, üzeneteket kezelje óvatosan!
- Ellenőrizze a feladót, ha bármi gyanús, ne válaszoljon!
- A levél nyelvezete árulkodó lehet! Figyelje a nyelvtani és stilisztikai hibákat!
- Ha túl szép a történet, hogy igaz legyen, valószínűleg átverésről van szó!
- Ne legyen hiszékeny!
- Idegenek kérésére ne adja ki személyes és banki, bankkártyaadatait!
- Ha eladni szeretne, elég a számlaszámot megadni, amire utalhat a vevő!
- Ne telepítsen az eszközeire távoli elérést biztosító programot!
