"Más országokból országokból összeállított csapatkontingens érkezhetne, és mindaddig jelen lehetne, amíg Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak" – bontotta ki ötlete lényegét az ukrán elnök egy esetleges béke vagy tűzszünet esetére. Mindez azonban csak akkor működhetne, ha pontos időpontot kap arra, hogy országa mikor válik EU-taggá és mikor lesz tagja a NATO-nak. Emlékeztetett, hogy mindig is azt kérte, a jelenlegi háború leállítása után biztonsági garanciák kellenek ahhoz, hogy megakadályozzák Oroszország újabb invázióját, s utalt Emmanuel Macron korábbi, hasonló elképzelésére.
"A következő napokban felhívom Joe Biden hivatalban lévő elnököt, hogy megvitassuk a NATO-csatlakozás kérdését" – mondta Volodimir Zelenszkij, aki a háború ügyében diplomáciai megoldást, határozatot szeretne, mert az életeket mentene meg. Világossá tette azonban, hogy csak akkor tudnak erőt mutatni a tárgyalásokon, ha valóban meg is erősödnek. Ez a gyakorlatban több fegyvert és a már említett biztonsági garanciákat jelenti.
Friedrich Merz elítélte a szociáldemokrata Olaf Scholz vezette német kormány politikáját, amivel megtagadta a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták küldését Ukrajnába. Ahogy fogalmazott, a hatályos hatótávolság-korlátozásokkal arra kényszerítik Ukrajnát, hogy – képletesen – az egyik kezét a háta mögé kötve harcoljon. Közölte, ha februárban megválasztják, és ő lesz a kancellár, visszavonja ezt a döntést. "Azt akarjuk, hogy a hadsereg képes legyen lecsapni az oroszországi katonai bázisokra. Nem a polgári lakosságra, nem az infrastruktúrára, hanem olyan katonai célpontokra, amelyek felől Ukrajnát támadják" – szögezte le a pártelnök.
