Egy év börtönt is kaphat, aki más halálát kívánja kommentben; drágult az autópályadíj; nőtt a minimálbér és a tanárok fizetése; kettővel csökkent a fővárosi választókerületek száma; fiatalkorúaknál is kizárták az elévülést életfogytiglani büntetés esetén – az év első napjával lépett hatályba számos olyan szabályozás, amelyet még a decemberi hajrában szavazott meg a parlament, írta a Szabad Európa.
Az internetes agresszió visszaszorításáról címmel fogadott el törvényt az Országgyűlés december 17-én, amely január 1-jével lépett hatályba. „Aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható az elfogadott Btk.-módosításban.
Nem büntethető az, aki ezt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas – derül ki a jogszabályból.
Szintén január 1-jével lépett hatályba az a Btk.-módosítás, amely szerint fiatalkorúak esetében sem évül el az életfogytiglannal is büntethető bűncselekmény. A kormánypártok szerint eddig is ez volt a jogalkotói akarat, ugyanakkor a Szabad Európának nyilatkozó ügyvéd szerint a 2012-es Btk. alapján mindenki joggal értelmezte úgy a törvényt, hogy van elévülés, ezért is engedték ki Till Tamás feltételezett gyilkosát, akit azóta ismét letartóztattak.
A választási törvényt is módosította a kormánytöbbség az év végével: átrajzolták a budapesti választókerületek határait, a számuk pedig tizennyolcról tizenhatra csökkent, vagyis a következő parlamenti választáson a fővárosból kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be az Országgyűlésbe. Pest vármegyében kettővel több választókerület jött létre.
Január 1-jével megszűnt a Pénzügyminisztérium, beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Varga Mihály volt pénzügyminiszter márciusban veszi át a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját Matolcsy Györgytől.
A parlamenti megemlékezéseket is szigorították január 1-jével: csak a Házbizottság jóváhagyásával lehet tartani. Ezt azután vezették be, hogy a momentumos Bedő Dávid a plenáris ülésen egyperces néma tiszteletadást kért Karsai Dániel alkotmányjogász tiszteletére, ami meg is történt, de utána Kövér László házelnök provokációnak és ízléstelennek nevezte a lépést.
Január 1-jével kilenc százalékkal, 290 800 forintra nő a minimálbér és hét százalékkal, 348 800 forintra emelkedik a garantált bérminimum. Decemberben hároméves bérmegállapodást kötött a kormány a munkáltatókat és a munkavállalókat képviselő szervezetekkel, aminek értelmében jövő januártól 13 százalékkal, 2027. január 1-jétől pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér.
A tanárok és az óvodapedagógusok bére is emelkedik január 1-jével. A kormányzati tájékoztatás szerint a gyakornok fokozatban 21,4 százalékos lesz az emelés, a sáv minimuma bruttó 640 900 forint. A pedagógus I.-ben – szintén 21,4 százalékos emeléssel – 653 ezer forint lesz a minimum. A pedagógus II.-ben 19 százalékot emelnek, 660 400 forint lesz az alsó határ. A mesterpedagógusoknak 13 százalékos emeléssel 716 ezerre nő a minimumfizetésük – foglalta össze még december elején a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
Január 1-jétől hatályos az a kormányhatározat, amely szerint mostantól csak Georgiából és Örményországból fogad Magyarország vendégmunkásokat. A listáról lekerült a Fülöp-szigetek, Vietnám, Indonézia és Mongólia. A vendégmunkások összlétszámát 35 ezer főben maximálták. Azoknak az országoknak, amelyek nem egyeztek meg Magyarországgal arról, hogy visszafogadják az ideérkezőket, „január 1-jétől kampó, onnan mi vendégmunkást nem fogadunk be” – mondta Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján.
Több mint egymilliárd euró, vagyis mintegy négyszázmilliárd forintnyi uniós forrást vesztett Magyarország január 1-jével. A kormány számos reformot hajtott végre, amelyek lehetővé tették bizonyos források feloldását, de december 31-én lejárt a legutóbbi részlet kiadásának határideje. Ez azt jelenti, hogy Magyarország már nem kapja meg a támogatásnak ezt a részét.
Január 1-jével megszűnt az ellenőrzés a magyar–román határon, miután Románia és Bulgária csatlakozott a schengeni övezethez.