Az ismert közgazdász szerint szerint a kormány 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterve „egy vegyes saláta”, a 21 pont közgazdasági értelemben főleg a keresletet ösztönzi, ám tartós növekedésre csak kínálati oldalról lehetne számítani. A kormány akkor érheti el idén GDP 3,4 százalékos emelkedését, ha az uniós pénzeket a költségvetési hiány növelésével kipótolja. Szerinte a 2026-os kampány időszakában a deficit és a GDP megugrására lehet számítani, de hosszabb távon a tervezett 3–6 százalékos növekedési cél délibábnak tekinthető.
Kopits György szerint az akcióterv átláthatatlansága is bizonyítja, hogy szükség lenne egy olyan valódi Költségvetési Tanácsra, amilyet ő irányított, amelyik pontosan beárazná, egy-egy pont mennyi forrást igényel, milyen eredményt hozhat. A kis- és középvállalati szektor segítése fontos, de az aligha fogja segíteni a hatékonyságot, ha nem nyílt pályázaton, hanem politikai megfontolások alapján osztják a vissza nem térítendő támogatást. A gazdasági semlegességnél a potenciális növekedést inkább megalapozná az infrastruktúra – a meglévő vasúti hálózat felújítása –, az oktatás, az egészségügy fejlesztése. A közgazdász szerint még csak az sem komoly baj, hogy Orbán Viktor miniszterelnök melyik állam- vagy kormányfővel barátkozik, az annál inkább, hogy az ország természetes szövetségeseit, európai kapcsolatait, a szomszédait magára haragítja - írta a 24.hu.
Kopits György sokat jár Európában, úgy látja, hogy mára Magyarország elveszítette egykori presztízsét, megbízhatóságát, az EU működésének egyik fő gátjává vált. (Fotó: MTI/Fotó: Zoltan Mathe)
