Az ítélet szerint a milliárdos üzletember cégei rendszeresen fogadtak be olyan valótlan tartalmú számlákat, amelyeket egy számlagyárként működtetett szervezet állított ki. Jellinek tisztában volt azzal, hogy a számlák mögött valós gazdasági esemény nem történt és a számla ÁFA tartalmát a kiállító társaság nem fizeti be a költségvetésbe.
A hetedik leggazdagabb magyar vállalkozó haszonszerzésre törekedve a költségvetésnek több mint 105 millió forint vagyoni hátrányt okozott. A cégei az eljárás megindulását követően önellenőrzéseket hajtottak végre, amelyek eredményeként az okozott vagyoni hátrányt teljes mértékben megtérítették.
Az ügyészség Jellinek Dániel bűnösségének elismerése esetére 250 000 000 forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Az előkészítő ülésen az üzletember beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság Jellinek nyilatkozatát elfogadta, így bizonyítási eljárást nem folytatott le és ítéletet hirdetett, amelyet a vádirati tényállásra alapozott.
A büntetéskiszabás során a törvényszék enyhítő körülménynek tekintette a vállalkozó beismerését, az okozott vagyoni hátrány teljes megtérítését, a kiskorú, valamint egyetemista gyermekeiről történő gondoskodást, továbbá a megbánást. Ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a bíróság az üzletemberrel szemben korábban hasonló bűncselekmény elkövetése miatt folyamatban volt eljárást, azt, hogy közgazdász szakképzettsége megkönnyítette számára a fenti cselekmény elkövetését. Súlyosító körülménynek tekintették a költségvetési bűncselekmények elszaporodottságát is.
Az ítélet jogerős.
