A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a kiegészítő tevékenységet folytatóknak.
Ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek?
A vonatkozó törvény szerint ide tartozik, aki saját jogú nyugdíjas, aki özvegyi nyugdíjban részesül, továbbá aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
Az a nyugdíjas, aki munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak, így nem jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira.
Aki nyugdíjasként dolgozik, nem jogosult táppénzre, betegszabadságra viszont igen.
Nyugdíjas munkavállaló betegszabadság, táppénz szabályai
Az első fontos tudnivaló, hogy ha nem is jogosult táppénzre a nyugdíjas munkavállaló, ugyanakkor a betegszabadság megilleti. Mi a különbség nyugdíjas munkavállaló betegszabadság, táppénz jogosultsága esetén? A betegszabadság nem társadalombiztosítási ellátás. A Munka Törvénykönyve vonatkozó része pedig azt mondja erről a kérdéskörről, hogy „a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki”. És itt, a munkavállalói jogosultság szempontjából a Munka Törvénykönyve nem tesz különbséget a nyugdíjas és nem nyugdíjas munkavállaló között.
A második fontos tudnivaló a fentiek alapján, hogy a nyugdíjas munkavállaló számára tizenöt munkanap betegszabadság jár. Ugyanez a szabályozás vonatkozik azokra a nőkre is, akik a “nők 40” korkedvezményes nyugdíjban részesülnek.
Betegszabadság nyugdíjas munkavállalóknál – további fontos tudnivalók
A nyugdíjas munkavállalók tehát betegszabadság igénybevételére jogosultak. Harmadik lényeges tudnivaló, hogy a betegszabadság első 15 napjára a munkáltató fizeti a távolléti díj 70%-át. A 15 nap letelte után következne a táppénzes időszak.
Betegség esetén tehát maximum 15 nap betegszabadság jár. Amivel érdemes még tisztában lenni, hogy a betegszabadság kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló rendelkezik bejelentett munkaviszonnyal, és a betegség miatti hiányzást megfelelően igazolja. Ne feledjük, az igazolást a háziorvos állítja ki, amelyet a munkavállaló köteles továbbítani a munkáltató felé.
