Utóbbi két korcsoport nyugati társadalmakban érzékelhető, hasonló attitűdje miatt a válaszok az európai, s ezzel együtt a magyar nyugdíjrendszer szempontjából is figyelemreméltóaknak nevezhető - írta a Népszava. Európa jelentős elöregedéssel néz szembe, vagyis a nyugdíjrendszerekben egyre többen vannak ez ellátásban részesülők, ám mind kevesebb a járulékfizető. Ez a trend pedig nem sokáig tartható fenn úgy, hogy a nyugdíjrendszerek nem borulnak fel, s ne legyen szükség fenntartásuk érdekében korrekcióra. A lehetséges módosítások palettáján a járulékfizetés emelése és a bevándorlás, tehát a járulékfizetők állományának "mesterséges" növelése állhat. Ez a két lehetőség azonban Magyarországon igencsak ezoterikusnak mondható, politikai akarat aligha támogatja. Ebben az esetben leginkább a nyugdíjkorhatár növelése jöhet szóba. Ez az irány viszont láthatóan teljes egészében ellentétes irány a fiatalabb generáció elképzeléseivel, terveivel szemben. Így tehát komoly társadalmi feszültség rajzolódhat ki a nyugdíjrendszer mentén a mindenkori politikai döntéshozók és egyes, jellemzően fiatalabb generáció között.
De nem csak ezen a területen érzékelhető ennek a korosztálynak, a munkához fűződő viszonyának a változása. A Newsweek ugyanis egy másik, a témában végzett kutatás eredményeit is megemlíti. Ezek szerint pedig a Z generáció tagjai nem csak a korábbiaknál hamarabb eljövő nyugdíjkorhatárt látna szívesen, hanem a napi munkavégzésen is rövidíteni. A lap szerint idézett felmérésből ugyanis az derült ki, hogy a Z-sek számára az ideális munkanap 6 órás lenne. Ezek alapján nem túlzás az a szakmai megállapítás, hogy ők nem azért élnek, hogy dolgozzanak, hanem azért dolgoznak, hogy éljenek. Az ebből fakadó problémák viszont hamarosan láthatóan a nyugdíjrendszeren csapódhatnak le, amelyhez viszont valamilyen formában bizonyosan hozzá kell majd nyúlni.
