A múlt hónapban bemutatott kezdeményezés – amelynek a neve A nemzedék, amely most dönt – egymillió hrivnya (24 ezer dollár) bónusszal, támogatott jelzáloghitellel, ingyenes egyetemi oktatással ösztönzi a fiatalokat a bevonulásra, valamint azzal, hogy a szolgálat befejezése után jogot kapnak a külföldre utazáshoz. A haditörvény értelmében a 18–60 év közötti férfiak zöme nem hagyhatja el az országot.
A hadsereg emellett intenzív képzést kínál a fiatal önkénteseknek, akik megválaszthatják, hogy melyik katonai dandárhoz szeretnének csatlakozni, és el is halaszthatják a mozgósításukat egy évvel – amikor betöltik a 25. életévüket.
A szolgálat időtartama e szerződés alapján mindössze egy év, de a honvédelmi minisztérium közlése szerint önkéntes alapon meghosszabbítható. Ukrajnában a többi katona zömmel határozatlan ideig szolgál, ha egyáltalán életben marad.
Néhány nappal a kezdeményezés bejelentése után a minisztérium szóvivője, Dmitro Lazutkin azt mondta a Szabad Európának, hogy a kezdeményezés érdeklődést keltett, sok fiatal vette fel a kapcsolatot a katonai toborzóközpontokkal, vagy hívta a védelmi minisztérium forródrótját információért.
Amióta 2022 februárjában jóval nagyobb szomszédja megtámadta, Ukrajna olyan problémákkal küzd, mint a katonák, a fegyverek és a lőszer hiánya, valamint a hadseregen belüli korrupció.
A katonák nem elegendő száma felmerült abban a heves vitában is, amely Volodimir Zelenszkij elnök, Donald Trump amerikai elnök és J. D. Vance alelnök között folyt a Fehér Házban február 28-án. Trump azt mondta Zelenszkijnek, hogy országa „kifogy a katonákból”, míg Vance arról beszélt, hogy az ukrán hatóságok „körbejárják az országot, és erővel újoncokat küldenek a frontvonalba, mert gondjaik vannak a megfelelő számú ember biztosításával”.
A Biden-kormányzat, amely több tízmilliárd dollárral támogatta Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, novemberben közölte Kijevvel, hogy Ukrajnának megvannak a szükséges fegyverei, és jelentősen növelnie kell katonái számát. „Készek vagyunk arra is, hogy növeljük kiképzési kapacitásunkat, ha megfelelő lépéseket tesznek a hadsereg sorainak feltöltésére” – mondta akkor Sean Savett, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
Ukrajna ellenállt az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek felhívásának, hogy csökkentse 25-ről 18 évre a kötelező sorkatonai szolgálat alsó korhatárát. Volodimir Zelenszkij elnök kormánya azzal érvelt, hogy a legfiatalabb felnőtt nemzedék tömeges háborúba küldése demográfiai válságba sodorhatja Ukrajnát, és visszaveti az ország képességét a háborút követő újjáépítésre.
Tavaly áprilisban Ukrajna 27-ről 25 évre csökkentette a behívási korhatárt, szigorúbb büntetéseket vezetett be azok ellen, akik kibújnak a katonai szolgálat alól, és lejjebb szállította az alkalmassági követelményeket, lehetővé téve a HIV-vel és tbc-vel fertőzött férfiak sorozását, az intézkedések azonban csak korlátozott eredményeket hoztak.
Az új kezdeményezés máris többeket feldühített Ukrajnában. Oleh Szimoroz aktivista és veterán katona szerint a terv diszkriminálja azokat a katonákat, akik nem jogosultak ilyen juttatásokra. „Nem szabad az életkoruk alapján megosztani az embereket a hadseregben – írta a Facebookon. – Minden katona számára elérhetővé kellene tenni a megfizethető jelzáloghitelt. Ugyanez a helyzet az ingyenes egyetemi oktatással. Miért kellene rosszabb helyzetben lennie egy 55 éves őrmesternek – akinek nincs egyetemi végzettsége, és a sebesülése miatt elbocsátották a hadseregből – egy húszévesnél?”
Ukránok tízezrei, köztük külföldön élők csatlakoztak önként a hadsereghez, hogy megvédjék a hazájukat, amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta, a lelkesedés azonban alábbhagyott a háború elhúzódásával.
Miután Oroszország megindította az inváziót, „Ukrajnának nem volt nehéz katonát találnia az ország védelmére – írta decemberben Simon Schlegel, a Nemzetközi Válságcsoport akkori ukrajnai vezető elemzője. – Az önkéntesség terjedése, ami gyors volt a Krím 2014-es orosz megszállását és a 2022-es teljes körű inváziót követően, elhalt három év kegyetlen háborúskodás után, amikor nem látszik világos út Ukrajna győzelméhez” – tette hozzá.
Az ukrán média több mint 18 ezer dezertálási esetről számolt be tavaly január és szeptember között, miközben hírek szerint további ezrek fizettek kenőpénzt azért, hogy elhagyhassák az országot.
