Az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése szerint "a magas szinten elkövetett korrupció súlyos probléma" Ukrajnában. A Transparency International korrupcióérzet-indexe, valamint a Világbank felmérései szerint is jóval magasabb a korrupció gyakorisága, valamint a korrupcióérzet Ukrajnában, mint az Európai Unió bármely tagállamában - írták.
Ukrajna 2023-ban jelentősen visszalépett a korrupció elleni harcban azzal, hogy a parlament elé került egy olyan jogszabály, amely kiüresíti az uniós integrációhoz kötődő egyik mérföldkövet, a bírósági reform garanciális vívmányait.
A háború kitörése óta többször derült fény strukturális korrupcióra: a védelmi minisztérium három év alatt másodszor került nemzetközi szintű korrupciós botrányba. Ugyanígy kétséges az Ukrajnának juttatott nyugati segélyek sorsa is, ezeknek mintegy felével nem tud elszámolni az ukrán kormányzat.
Ukrajna "ambiciózus célja", hogy 2025-ben öt-hat EU-csatlakozási tárgyalási klasztert nyisson meg - mondta Volodimir Zelenszkij elnök január 15-én - emlékeztettek.
Hozzátették, Ursula von der Leyen február végén a Támogassuk Ukrajnát plenáris ülésen kijelentette, "Ukrajna érdemei alapján zajlik a csatlakozási folyamat, és ha a jelenlegi sebességgel és minőségben folytatják a reformokat, akkor akár 2030 előtt is sor kerülhet a csatlakozásra".
A folyamat 2022. június 17-én kezdődött el azzal, hogy az Európai Bizottság támogatását fejezte ki Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán az Európai Tanácsnak. Az EU ezzel együtt hét mérföldkövet jelölt ki az ország csatlakozásához, ezek: az alkotmánybírósági reform, a bírósági reform, a korrupcióellenes reformok, a pénzmosás elleni fellépés, az oligarchaellenes törvények megalkotása, az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén és a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása.
A European Pravda a döntés másnapján ugyanakkor arról írt, hogy az ukrán állam képtelen lehet a csatlakozáshoz szükséges reformokat teljesíteni.
A legnagyobb nehézséget épp a korrupcióellenes intézkedések jelentik az ukrán kormányzatnak, az országban ugyanis az Európai Unió Számvevőszéke szerint "a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma".
A 2021-es különjelentés megállapításai szerint az ország már a háború előtt is "hosszú évek óta szenved(ett) a korrupciótól és az állam foglyul ejtésétől", ezért egy sor ajánlást fogalmazott meg a számvevőszék is Ukrajna számára.
Az egyik legfontosabb, hogy konkrét intézkedések megtervezésével és végrehajtásával nemcsak a magas szinten elkövetett korrupciót (többek között az oligarchikus struktúrát) kell célba venni, hanem a szabad és tisztességes verseny akadályainak megszüntetésére is törekedni kell.
Ezt alátámasztja a BBC 2017-es ukrajnai riportja is, amely szerint a politikai vezetés legfelsőbb szintjén álló személyek összvagyona eléri a 26 milliárd dollárt. Mindezt úgy, hogy a kormányzat szereplőinek többsége (Porosenko elnökön kívül) nem volt érintett a gazdasági életben.
A Transparency International korrupcióérzékelési indexe is hasonló megállapításokat tesz, eszerint Oroszország és Fehéroroszország után Ukrajna a legkorruptabb európai ország. A Transparency értékelése szerint Ukrajna 35 pontot ért el a 100-ból, és ezzel a 105-ik a vizsgált 180 országból - áll a cikkben.
