A 19 éves Nicholas Prosper a Londontól északra fekvő Luton város koronabíróságának végzése alapján legkorábban 49 év múlva, 2074-ben, 68 éves korában helyezhető szabadlábra.
Prosper a vádirat szerint tavaly szeptember 13-án lutoni lakásukban illegálisan vásárolt lőfegyverrel agyonlőtte 48 éves édesanyját, 16 éves öccsét és 13 éves húgát.
Ezután az újratöltött fegyverrel és lőszerrel felszerelkezve elhagyta a lakást azzal a szándékkal, hogy egykori általános iskolájában meggyilkolja egy teljes alsó tagozatos osztály tanulóit tanárukkal együtt, majd saját magával is végezni akart.
A szomszédok azonban időközben riasztották a rendőrséget, amely nagy erőkkel, fegyveres egységekkel kiegészítve a gyilkos keresésére indult.
Prosper a fegyvert és a muníciót elrejtve maga is elrejtőzött egy bokros területen, ahonnan két és fél óra múltán jött elő, de egy közeli országút mellett a rendőrök elfogták.
A férfi a kihallgatáson elmondta, hogy "a 21. század iskolai mészárlását" akarta végrehajtani és "a világ leghíresebb iskolai tömeggyilkosává" akart válni.
Az eddigi legsúlyosabb nagy-britanniai iskolai mészárlás 1996 márciusában történt, amikor egy zavart elméjű férfi 16 tanulót és egy tanárt lőtt agyon a dél-skóciai Dunblane kisváros elemi iskolájában, majd saját magával is végzett.
A dunblane-i vérfürdő - amelynek túlélői között volt Andy Murray, a britek egykori első számú teniszcsillaga - a világ egyik legszigorúbb fegyvertartási törvényének elfogadásához vezetett néhány évvel később. A törvény gyakorlatilag semmilyen jogcímen nem teszi lehetővé brit magánszemélyeknek kézi lőfegyver birtoklását, és a vadászfegyvereket is csak a vadásztársaságok páncélszekrényeiben lehet tárolni.
A múlt szeptemberi lutoni gyilkosság ügyében indított vizsgálat során a rendőrség megállapította, hogy Nicholas Prosper is tanulmányozta a dunblane-i iskolai mészárlásról szóló beszámolókat, és amerikai iskolai tömeggyilkosságok híreit is böngészte online felületeken.
Az eljáró bíró szerdai végzésében kifejtette: csak azért nem hozott tényleges - vagyis a szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró - életfogytiglani szabadságvesztésről szóló ítéletet, mert Prosper beismerte bűnösségét, és a gyilkosság idején épphogy betöltötte 18. életévét.
Az angol-walesi büntetőtörvények csak 2022 óta teszik lehetővé 18-20 év közötti életkorú elkövetők esetében a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását.
A szerdai ítélethirdetés után Yvette Cooper brit belügyminiszter kijelentette: ez az ügy is jelzi, hogy sürgősen meg kell vizsgálni, miként válnak fiatalok szélsőséges erőszakot ábrázoló online tartalmak megszállottjaivá.
Cooper szerint a technológiai vállalatoknak fel kell ismerniük az ebből eredő veszélyeket és cselekedniük kell, mert ha ezt nem teszik meg, a kormány nem fog visszariadni a helyi közösségek biztonságát szolgáló lépésektől. (MTI)
