A cikk a Miniszterelnökségi Sajtóiroda adataira hivatkozva kiemeli: a háború kitörése óta 1,4 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A rászorulók 700 ezer alkalommal igényeltek segítséget a magyar hatóságoktól és a karitatív szervezetektől, közülük 50 ezren kértek menedékes státuszt.
"A Magyarországon tartózkodó menekülők száma azonban ennél magasabb: a háború kitörése után sok ukrán-magyar kettős állampolgár is Magyarországra érkezett. A biometrikus úti okmányokkal rendelkező ukrán állampolgárok vízummentesen tartózkodhatnak az országban menedékes státusz megigénylése nélkül is" - írják.
Ugyancsak a Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint a háború kirobbanása óta Magyarország erején felül teljesít mind az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség, mind az ukrán menekültek ellátása és elszállásolása terén. Példaként említették, hogy a háború kitörése óta Magyarország már több mint százmilliárd forintot fordított Ukrajnára és az onnan érkezők megsegítésére.
Magyarországon a menekültek többek között szállást, ételt, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyet, oktatást, és ingyenes utazási lehetőséget is kapnak. A családoknak üdülést, míg az ukrán sportolóknak felkészülési helyszínt is biztosítottak. Ezen kívül az energetikai területen, az áramszállítás formájában is segítséget kapott Ukrajna.
A cikkben kifejtik: a magyar állam egy jól szervezett rendszer keretében folyamatosan biztosítja az Ukrajnából érkezettek szükség szerinti ellátását, beleértve az ukrán-magyar kettős állampolgárokat is. "A menedékesek számára az elmúlt három évben több tucat szolgáltatást biztosítunk, például gyorsellátást nyújtunk a határon, Segítségpontokon Záhonyban és Beregsurányban.
Közölték: az orosz-ukrán háború elől menekülők igényelhetik a menedékes státuszt, ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, valamint gyermekeik ingyenesen járhatnak oktatási intézményeinkbe. Emellett egyes szociális juttatásokra is jogosultak és engedélymentesen dolgozhatnak. Az érintettek további támogatási eszközökhöz is hozzáférhetnek, beleértve a 25 év alattiak szja-mentességét, a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjat, valamint a szálláshoz jutás eszközeit.
Hozzátették: a magyar köznevelésben résztvevő ukrán gyermekek további, heti 5 órányi egyéni felkészítésben is részesülhetnek, ideértve a magyar nyelvtanulást, tantárgyi felzárkóztatást, amelynek költségét a magyar állam fedezi. Mindemellett Magyarország ingyenes gyermekétkeztetést biztosít a menekülő családoknak. A "Students at Risk" ösztöndíjprogram keretében az ukrajnai egyetemisták a magyar egyetemeken is folytathatják tanulmányaikat.
A menekültek fogadásában és ellátásában hat karitatív szervezet is részt vesz, valamint a települési önkormányzatok is segédkeznek. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a segítő munkából "hatalmas mértékben" vették ki a részüket a karitatív szervezetek, amelyek 5500 tonna élelmiszert, ruházatot és gyógyászati segédeszközt szállítottak át Ukrajnába mintegy 13 milliárd forint értékben - közölték.
A cikk emlékeztet: a magyar kormány tavaly szigorított az ukrajnai menekültek lakhatási támogatásán. A rendeletmódosítás szerint csak azok jogosultak erre, akik az "Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit" érintő területről érkeznek. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint ezt a változtatást a háború elhúzódása és a környező országok gyakorlata indokolta.
A hirado.hu a Orbán Viktort idézve aláhúzta: Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak. A miniszterelnök világossá tette, hogy nem hajlandó részt venni a katonai konfliktusban. A magyar kormány évek óta jelentős támogatást ad Ukrajnának, és az ukrán menekülteknek, ami a kijevi vezetéssel is javíthatja a kapcsolatokat.
A cikk szerint bizakodásra adott okot, amikor 2023-ban elfogadta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely kimondja a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok korábbi jogainak visszaállítását. Tavaly augusztusban megnyílt Budapesten az első magyar-ukrán két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium. A csepeli intézményt Volodimir Zelenszkij személyesen is meglátogatta, amikor 2024 novemberében Budapestre érkezett. Habár a kapcsolatok javítására voltak erőfeszítések, az ukrajnai háborúról képviselt eltérő vélemények miatt ismét előtérbe kerültek a korábbi konfliktusok.
Azt írták: Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára február elején jelentette be, hogy a magyar kormány a konfliktusok ellenére is segítséget nyújt Ukrajnának. A politikus az ukrán fővárosba utazott, majd közölte: hazánk iskolát, óvodát, rendelőintézetet, okmányirodát, valamint szolgáltató központot építtet újjá Kijev környékén.
Az M1 és a hirado.hu közös, 48 perc című hírháttérműsorában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár is egyetértett azzal, hogy a magyar-ukrán kormányközi és diplomáciai kapcsolatok "nagyon rossz állapotban vannak." Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint terhelt, de létező és működőképes diplomáciai viszony van Kijev és Budapest között, amely miatt hazánknak is juthat közvetítő szerep a felek között, mivel Magyarország egyszerre képes szóba állni Kijevvel és Moszkvával, valamint Washingtonnal is - közölték. (MTI)
