A tényállás szerint a vádlott az M0-ás autóúton közlekedett tehergépkocsival az M31 autópálya irányába. A vádlott előtt haladó személygépkocsi defektet kapott, ezért a leállósávban megállt. A sofőr a járműben maradt, egy nő és unokája azonban kiszállt az autóból, és a defektes kerék mellett – részben a záróvonalat is érintve – guggoltak.
A vádlott sávot akart váltani, ezért nem az úttestre figyelt, hanem huzamosabb időn át a bal oldali visszapillantó tükörbe nézett, mely elvonta a figyelmét. A férfi a leállósáv irányába haladt, majd a záróvonalat is átlépte. A vádlott a leállósávban álló autótól már csak kb. 45 méter távolságra volt, amikor észlelte az utasokat. A sofőr a tehergépkocsit balra kormányozta, ennek ellenére elütötte a gyalogosokat.
A baleset következtében a nő a helyszínen, a gyermek pedig a kórházba szállítását követően életét vesztette.
A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a tehergépkocsi vezetőjét halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta, és vele szemben végrehajtandó fogházbüntetés kiszabását, valamint járművezetéstől eltiltást indítványozott a vádiratban.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a férfit 2 év fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette, egyúttal 5 évre a közúti járművezetéstől eltiltotta.
A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a vádlott terhére, azért jelentett be fellebbezést, hogy a bíróság hosszabb szabadságvesztést szabjon ki, egyben mellőzze a próbaidőre történő felfüggesztést.
Az ügyészség szerint jelen ügyben a szabadságvesztés mértéke és a végrehajtásának felfüggesztése ellentétben áll az általános megelőzés követelményével. A társadalom értékítéletével összhangban nem indokolt a büntetés végrehajtásának a felfüggesztése, ha az elkövető gondatlansága ilyen nagyfokú és a bekövetkezett eredmény ennyire tragikus.
