Magyarországon 99 millió euróról 105 millióra emelkedett a csapatok bérköltsége, de ez a szám nem csak a játékosok fizetését foglalja magába. Ez, csakúgy, mint egy évvel korábban, öt-hat százalékos emelkedést mutat - derült ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legfrissebb pénzügyi jelentéséből, amely a 2023/2024-es szezont vizsgálta.
A futballisták a vizsgált időszakban 62 millió eurót vihettek haza, ennek eloszlását azonban nem taglalja a jelentés. Az átlagfizetés kiszámításához a mértékadó Transfermarkt adatait hívtuk segítségül.
A szakportál szerint 458 játékos fordult meg a vizsgált időpontban a 12 NB I-es csapatnál, mindez 38 fős átlagkeretet jelent. Ez azonban nem ad pontos képet, mert olyan játékosok is a listán szerepelnek, akik akár a szezon elején távoztak, akár az idény végén érkeztek – magyarán a csapatok az évad során nem dolgoztak ennyire bő kerettel. A szakportál szerint jelenleg 339 futballistát tudnak soraikban az élvonalbeli csapatok, mindez átlagosan 28 fős keretet jelent. Ha a 2023/24-es időszakot is ezen számok alapján vizsgáljuk, akkor átlagosan valamivel több mint havi 15 ezer eurós, azaz cirka hatmillió forintos fizetést kapunk.
A labdarúgók hazánkban adózási szempontból is kivételezett helyzetben vannak, hiszen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózhatnak, ennek felső bevételi határát pedig korábban évi 250 millió forintról 500 millió forintra emelték. A kluboknak ráadásul nem keletkezik a játékos fizetése után adófizetési kötelezettség – miközben például a színházak, a kulturális élet szereplői a fennmaradásért küzdenek.
